Gabona- és édességipar

„Legyen minden nap, mézes nap!” szlogennel két hónapon át zajló mézfogyasztást ösztönző kampány indul. Ha több mézet vásárolnának idehaza, a méhészeti ágazat – amúgy sokproblémás – helyzete is stabilabb lehetne.


Az elmúlt húsz év alatt összességében kétszeresére emelkedett a hazai mézfogyasztás (évi 40 dkg/fő-ről 70-80 dkg/fő-re), ám a növekedés az utóbbi pár évben megtorpant. Sőt még így is elmarad más európai országok fogyasztási adataihoz (Görögország: 1,5 kg/fő/év; Németország 1,3 kg/fő/év) képest. Ezért az Országos Méhészeti Egyesület, az Agrármarketing Centrum az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával október 15-től december elejéig tartó mézfogyasztást ösztönző kampányt indított el: ennek fő programpontja a november 16-i – nagyjából 100 ezer diákot érintő – „az Európai mézes reggeli” elnevezésű akció, emellett pedig fesztiválokon, a médiumokban és a Facebookon is népszerűsítik a méz és a mézfogyasztás előnyeit.

A kampány nyitánya...

 

A kampánynyitó sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara is fontosnak tartja ezt a kampányt, ezért évek óta támogatják az mézes reggeli akciót, amelynek során sok gyerek először ízleli meg a mézet. Hozzátette, a kamara az idei esemény során 100-150 ezer mézcsomagot juttat el az iskolásokhoz.

A pakkokbeli méz minőségével biztosan nem lesz probléma.
– Vége a szezonnak, a méhészek befejezték a munkát, és ahogy ők is, úgy a méhek is pihennek. Kiváló minőségű méz áll rendelkezésre. Most már a fogyasztóknak és az értékesítőknek van „feladata” – jegyezte meg Nagy István agrárminiszter elmondta.

Mint mondta, méztermelésben Magyarország nagyhatalom – az EU 250 ezer tonnás évi össztermelésének 10 százaléka, a világ méztermelésének pedig 5 százalékkal innen származik –, viszont fogyasztásban nem. Úgy vélte, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt megcélzó kampány ebben segíthet. És abban is, hogy a legnépszerűbb akácméz mellett még a több, közel 150-féle növényből készített méz fogyásán is lendítsen.

A mézlovagrendek azonnal el is kezdték az idei népszerűsítést

 

Ez ugyanis a méhészeken, egyúttal az ágazaton is segítene. Ugyanis, mint Nagy István elmondta, a hazai megtermelt mennyiség – amely az időjárástól és egyéb körülményektől függően az elmúlt tíz évben 15 és 30 ezer tonna között mozgott – 20 százaléka belföldön, 80 százaléka a határon túl kel el. Ám utóbbi mennyiség nem önmagában kerül a polcokra, hanem – nemzetközi kereskedők közreműködésével – az unión kívüli országokból származó gyenge minőségű és az EU-ban forgalomba hozott mézet javítják fel vele. Nagy István hozzátette, kívánatos lenne ezt az értékesítési arányt megfordítani, amihez nagyban hozzájárulna egy vagy több hazai feldolgozó, illetve a kedvezőbb mézfelvásárlási ár érdekében létrejövő termelői összefogás.

Bross Péter, az OMME elnöke szerint igen keveset kell tenni ahhoz, hogy a mézfogyasztás emelkedjen, és ezzel együtt stabil legyen a méhészek helyzete. Mint mondta, ha az országban az egyedülállók negyedévente, a családosok pedig kéthavonta egy kilogramm mézet vásárolnának, akkor a termelt mennyiség teljes mértékben lefedné a belföldi fogyasztást, ha pedig a teázó magyarok 60-70 százaléka minden reggel egy teáskanál mézzel ízesítené italát cukor helyett, vagy az idehaza az összes megivott 3,5 milliárd csésze kávéba egy-egy kávéskanál méz kerülne, akkor a Magyarországon termelt összes méz elfogyna.

A gyenge fogyasztás és értékesítés mellett még egy komoly probléma nehezíti a méhészek életét: a méhpusztulás. Mint az agrárminiszter elmondta, ez összeurópai, több tényező együttes hatásából adódó gond. Hozzátette, nem lehet kizárólag a neonikotinoid növényvédő szert felelőssé tenni –amelynek használatára május óta nem adott engedélyt amúgy sem a tárca –, hiszen az utóbbi években nem volt ennyire jelentős mértékű az elhullás. Megjegyezte, a hivatalos vizsgálatok még folyamatban vannak. Leszögezte, a hazai boltokban és a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.

A méhpusztulásnak azért van ekkora jelentősége, mert minden harmadik asztalra kerülő étel a méhek beporzó munkájának eredménye. A természetes antibiotikumnak tartott méz egy kilogrammjáért a méheknek nagyjából négymillió virágot kell meglátogatniuk, mialatt közel 170 ezer km-t repülnek. Az élelmiszeripar 76 százaléka, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százaléka függ a méhek beporzásától, nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, illetve élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe…

 


Az akác a menő

Magyarországon mintegy 20 ezer méhész van, akik közel 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az általuk előállított legnépszerűbb méz az akácméz, e mellett a hárs- és a virágmézből fogy a legtöbb idehaza. Keresett még repce-, a gesztenye-, a napraforgó-, az erdeiméz, a ritka, de ízletesek közé tartozik a koriander-, szolidágó-, a selyemkóró-, a mustár-, a facélia-, a levendula- és az olajretekméz is. A vásárlók számára nyújt garanciát OMME által a termelőknek biztosított egyedi dombornyomott üveggel és zárszalaggal árult méz, hiszen ezt azt jelenti, hogy garantáltan hazai méhésztől származnak.


 

(nak.hu/RF) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok