Liszt, tej, élesztő, étolaj – ezek a gőzgombóc alapanyagai. Hogy aztán ebből babos, káposztás vagy édes lesz, az alkotók fantáziájára van bízva. Geresdlakon bebizonyosodott, hogy folyamatos ötleteléssel a gőzgombóc-készítés hagyománya megtartható.
„A főzés 10-től 12 óráig tart. Minden csapat asztalán 5 kg lisztet helyezünk el, ami a Geresdlaki Mezőgazdasági Zrt. ajándéka, használjatok belőle kedvetek szerint! A tej, az élesztő és az étolaj a Spar ajándéka. A versenybe nevezett ételekből a zsűri asztalára 12 órára kell elhelyezni egy-egy tállal. A zsűri az egyéni ízeket és a stílszerű tálalást értékeli.” – többek között ezek a közérdekű információk voltak abban a kisokosban, amit a Geresdlaki Gőzgombóc Fesztivál szervezői tettek valamennyi jelentkező csapat asztalára.
Ha máskor nem is, de évente egyszer, ilyenkor, ősz elején biztosan nyüzsgővé válik az amúgy csendes és nyugodt baranyai falu, Geresdlak. A felbolydulás most sem maradt el: a 29, többfős – köztük osztrák, finn és norvég – csapat az tálak és a tűzhelyek körül, az ínyencségek és a kóstolásra kínált falatkák iránt érdeklődők pedig az asztalok körül sürögtek-forogtak.
Egy káposztás változat...
Nem túlzás, Baranya megye egyik legrangosabb eseménye ez. A gasztronómiai jellegű fesztiválok között mindenképpen. Egyfelől a múltja miatt, hiszen tizenkettedik alkalommal rendezte meg a helyi önkormányzat ezt az eseményt – ahogy a megnyitón Habjánecz Tibor polgármester fogalmazott, az, hogy ennyiszer ilyen sokan összejönnek, a semmihez máshoz sem hasonlítható geresdlaki életérzésnek és a fesztivál adta jó hangulatnak köszönhető. Másfelől az is adja a rangját, hogy egy kisebb diplomáciai esemény is egyben: mint a köszöntőt mondott Markku Virri, Finnország magyarországi nagykövete elárulta, hagyomány, hogy a mindenkori finn nagykövet első belföldi útja – az itteni jelentős létszámú finn kolónia miatt – Geresdlak vagy a fesztivál, és mivel ő szeptember 5-től dolgozik Budapesten, adott volt, hogy a fesztivál idejére időzíti a látogatást.
...és egy édes
És bár gongütés nem volt, szeptember 29-én 10 órakor szinte egyszerre vágott bele a 29 alkalmi társulás a legkülönbözőbb gőzgombócok készítésébe. Felsorolni is nehéz mennyifélét alkottak. A sváb tradíciók szerint a gőzgombóc lehet káposztás, babos vagy édes, az ezeken belüli variációknak csak a képzelet szab(ott) határt. A legkülönlegesebbet mindenképpen a tizenéves fiatalokból álló – 2017-es fődíj-nyertes – „Amiteszeliszol” nevű csapat tálalta fel: a találmányuk inkább hasonlított egy szendvicsre, mint egy gőzgombócra. Az biztos, hogy a zsűrielnök, Wild Katalin, a Pécsi Tudományegyetem germanisztikai intézetének professor emeritája tetszését elnyerte, aki hangsúlyozta, hogy a recept ilyen megújítása a gőzgombóc-készítés folyamatos fennmaradásának egyik záloga.
A ,,versenyművek" - a jobb szélen a szendvicses változat
A hagyományos édes – mákos/diós és vaníliamártásos – változatnál maradt a zebegényi „Hegyi virágok” csapat; sikerüket az is jelezte, hogy azok között voltak, akiknek asztalánál a leghosszabb sorok kígyóztak. Ők amúgy rendszeres díszvendégek, ez pedig a két település „közös sorsából” fakad. Mint a csapatvezető Pásztor László elárulta, Zebegényben is tartanak ilyen fesztivált, ám sokáig nem tudtak a geresdlakiról, és pár éve egy véletlen folytán az interneten keresztül találtak egymásra, azóta pedig a két település között szoros a kapcsolat. Az pedig, hogy évről évre ide jönnek és főznek, szerinte ma már természetes.
A felajánlott 5 kg lisztet és a többi alapanyagot ők is és mindenki más is el- és felhasználta, a résztvevők által kínált gőzgombócok-darabok mind elfogytak. Az idei fődíjat az idei legjobb gőzgombócért pedig a „Pasigombócok” csapat kapta…
(szöveg és kép: nak.hu/RF)