Gabona- és édességipar

A magyar élelmiszer-külkereskedelem pozitív szaldójának megtartása a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése nélkül nem lehetséges. Továbbá érdemes figyelni az egyes célpiacok specialitásaira is – derül ki az OTP Agrár elemzéséből.


A hazai élelmiszerpiacon az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett az import termékek aránya, és ma már megközelíti az összes forgalom 25-30 százalékát. Jelentős a külföldi élelmiszer súlya a hazai fogyasztásban, méghozzá olyan mértékű, amely meghaladja a választékbővítés által indokoltat. Ennek oka azonban döntően nem az, hogy gyenge minőségű külföldi termékek árasztják el az országot, hanem az, hogy egyes területeken nem vagyunk versenyképesek a külföldi termelőkkel szemben.

Az import élelmiszerek fogyasztási aránya reálisan mintegy 20 százalékos szintig mérsékelhető. Ennek fontos hozadéka, hogy ezzel az aránnyal a belföldi piacon közel 10 százalékos keresletbővülést tapasztalhatnánk a hazai előállítású élelmiszerek iránt. Ez sem elhanyagolható növekedés, de ennél jóval nagyobbak a lehetőségek a külpiacokon! A magyar export összetételét vizsgálva látható, hogy az élelmiszergazdasági kivitel szerkezeti problémákkal küzd. 2016-ban a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelének 31 százalékát a feldolgozatlan termékek adták, a másodlagos feldolgozottságú termékek aránya pedig csupán 39 százalékot tett ki annak ellenére, hogy 2012 után a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kivitelének aránya csökkent. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakul, és 2016-ban is éppen ennyit ért el. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek kivitelének növekedése áll. Ez az export-termékszerkezet komoly gátja lehet a célpiacok sikeres diverzifikációjának, vagyis a minél szélesebb körben történő értékesítésnek. Az olcsó, feldolgozatlan termékeket ugyanis csak viszonylag kis távolságra tudjuk szállítani. A feldolgozatlan áruk nagy aránya növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen az ilyen homogén termékek beszállítója bármikor könnyen lecserélhető.

Az exporttal ellentétben az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya a meghatározó. Az elsődlegesen feldolgozott termékek a behozatal harmadát, a nyersanyagok csak a negyedét teszik ki. Ez az arány viszonylag állandó, az importszerkezetben alig történt elmozdulás 2016-ban a megelőző évhez képest. A feldolgozatlan termékek aránya 25-ről 24 százalékra mérséklődött, a magas feldolgozottságú termékek aránya 46-ról 47 százalékra nőtt, míg az elsődleges feldolgozottságú termékek részesedése (29 százalék) változatlan maradt.

A fentiekből következően a valódi gondok akkor rajzolódnak ki, ha magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi egyenleget feldolgozottsági fok szerinti összetevők alapján vizsgáljuk. Ekkor megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelmének pozitív szaldójában még napjainkban is a feldolgozatlan mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározóak. 2016-ban ezek biztosították az aktívum 44 százalékát. A 2010. évet követő időszakban emelkedő tendenciát mutat a másodlagos feldolgozottságú termékek egyenlege, de ezek az aktívumnak még így is csak egynegyedét adják. Ráadásul az aránynövekedésnek fő magyarázata nem a „hagyományos” élelmiszerek, hanem a bioetanol, a hobbiállat eledel és egyéb ,,non food" termékek kivitelének bővülése.


A részletes elemzés itt olvasható.


(OTP Agrár)

 


Az agrár- és élelmiszergazdaság a magyar gazdasági növekedés fontos összetevője

Kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben a fiatalok megnyerésére, hogy minél többen válasszák ezt a pályát - mondta a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese a Szent István Egyetem Szenátusának tanévzáró ünnepi ülésén, Gödöllőn.
Nagy István a Szent István Egyetemet a hazai agrárképzés kiemelkedő felsőoktatási intézményének nevezte, amely a magyar agrár- és vidékfejlesztési ágazat számára évtizedek óta biztosítja a szakember-utánpótlást. A tárca minden lehetséges eszközzel támogatja azt a szándékot, hogy a Szent István Egyetem a Kárpát-medencei magyar oktatási és gazdasági tér nemzetközi súlyú „tudásközpontjává” váljék- húzta alá.
Hazánkban a mezőgazdasági dolgozók mindössze 3 százalékának van felsőfokú végzettsége, ez pedig rendkívül alacsony arány, hiszen az agrár- és élelmiszergazdaság a magyar gazdasági növekedés egyik fontos összetevője. Nagy István megjegyezte, a földművelésügyi tárca az eddiginél sokkal ésszerűbb és hatékonyabb agrárszakképzési rendszer felépítésén dolgozik. (FM)


 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Földbizottsági meghívók

Telekommunikáció

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok