Letettük a voksot az innovatív élelmiszeripari fejlesztések mellett, a következő uniós költségvetési ciklusban ezek lesznek fókuszban – hangsúlyozta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, Etyeken.
Zsigó Róbert az „Agóra - Innováció és fenntarthatóság az FMCG piacon” című rendezvényen mondott nyitóbeszédében kiemelte: a 2021-2027 közötti időszakban szektorális fejlesztésekre készülnek, amiről az ágazati szereplőkkel és az érdekképviseletekkel már tárgyalnak. Az élelmiszeriparban az energiahatékonyság növelését és a környezetterhelés csökkentését rendkívül fontosnak nevezte, egyúttal jelezte, hogy „ismerkednek a robotizációval és a digitalizációval", mert ezek segítségével magasabb hozzáadott értékű termékek állíthatók elő.
Az államtitkár megemlítette, hogy újabb nemzeti program elindítását tervezik a tudatos fogyasztói magatartás erősítése érdekében, mivel az élelmiszerekkel kapcsolatban egyre nagyobbak az elvárások: jó minőségű és lehetőleg hazai legyen.
Zsigó Róbert az elmúlt évek eredményeivel kapcsolatban megemlítette, hogy a kormányzat eredeti szándéka szerint 2020-ra az élelmiszeriparban több mint 300 milliárd forintnyi fejlesztést kívántak véghezvinni, ezt az összeget 2018 végére elérték. Úgy vélte, ez is azt mutatja, hogy az élelmiszeripar stratégiai ágazat. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Btk. szigorítását követően felelősségre vonhatók azok a természetes személyek, akik vállalkozásuk mögé bújva élelmiszert hamisítottak. Mostantól akár ötévnyi szabadságvesztést is kaphatnak.
Jelezte, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása is megtörtént, ami jelentős lépés a rossz minőségű élelmiszerek visszaszorításában, miközben létrehozták és bevezették a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy-rendszert, amely kimagasló minőségű és biztonságos termékeket jelöl. Az első minősített termelők már átvették védjegyeiket, az első aranyfokozatú védjegyes termékek jövő év elején kerülnek a boltok polcaira.
Zsigó Róbert nagy problémának nevezte azt, hogy globálisan az élelmiszerek egyharmada hulladék lesz, és Magyarországon is fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. A legnagyobb pazarlók a háztartások, ezért óvodai-iskolai szemléletformáló programokat indítanak, de foglalkozni kell a termelés és a vendéglátás során keletkező hulladékok csökkentésével is, amihez a gyártók és a vendéglátósok bevonása szükséges.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön