Agrárium 2016 elnevezéssel gazdaságszerkezeti összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 15. és július 15. között, hogy nyomon kövesse a magyar mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat.
Az összeírás célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, a gazdálkodók és az Európai Unió részére. Mindezt Laczka Éva, a KSH gazdaságstatisztikai elnökhelyettese jelentette be április 28-án.
- A KSH szeretné felhívni az Agrárium 2016 mezőgazdasági összeírásban érintettek figyelmét arra, hogy kiemelten ügyeljenek a pontos adatszolgáltatásra, hiszen a hazai és Európai Uniós döntéshozók a keletkezett eredmények alapján tudnak olyan új támogatási formákról dönteni vagy a meglévőket bővíteni, amelyek a hazai gazdálkodók számára kedvezőek – mondta el Tóth Péter a KSH Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály vezető szakértője.
A legutóbbi, hasonló jellegű összeírást 2013-ban végezték, az akkori adatok szerint a magyar mezőgazdaság aránya a GDP-ben 4 százalék körüli volt. A mostani adatfelvétel két szakaszra tagolódik, elektronikus úton május 15-29. között lehet megadni a válaszokat egy online felületen, majd ezt követően a kérdőíveket összeírók közreműködésével június 1. - július 15. között összesítik. A felmérés az ország 1442 településének kijelölt mintakörzeteiben található mintegy 600 ezer háztartásra terjed ki.
Laczka Éva elmondta, hogy a mezőgazdaságban a munkaerő-ráfordítás 2013-ban összesen 427 ezer éves munkaerő-egység volt (egy éves munkaerő-egység egy ember egyéves napi 8 órai munkája, ami átlagosan 1800 óra), ebből 106 ezer fizetett, míg 321 ezer nem fizetett volt. A mezőgazdasági támogatások összege három évvel ezelőtt összesen 576,609 milliárd forintot tett ki, amiből 68,695 milliárd forint a nemzeti, 507,609 milliárd forint pedig az uniós támogatás volt. Az agrárgazdaságok mérete 2013-ben az unióban áltagosan 40 hektár körül mozgott, Magyarországon pedig az egyéni gazdaságok mérete 5,4, míg a gazdasági szervezeteké és a jogi egységeké 300 hektár körüli volt. Az egy hektárnyi mezőgazdasági területre jutó kibocsátás folyó termelői áron 2013-ban az unió átlagában mintegy 2000 euró volt, Magyarországon pedig ennek a fele, 1000-1100 euró.
Tóth Péter, a KSH szakértője hozzátette: az előző gazdaságszerkezeti összeírás három éve volt Magyarországon. Akkor kiderült, hogy az egyéni gazdaságok száma 500 ezer alá, 482 500-ra csökkent, a gazdasági szervezetek száma 8800-at tett ki. Három éve a magyar mezőgazdaságban a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 3 százalék, a középfokú szakirányú képzettséggel rendelkezőké 7 százalék volt. A mezőgazdaságban akkor a 35 év alattiak aránya 6 százalék körüli, az agráriumban az értékesítésre termelők aránya 33 százalék volt.
A mostani összeírás adatait az állatállományról, a föld- és vetésterületről ez év szeptember közepén, az előzetes adatokat pedig november közepén tesz közzé a KSH. A szakértő az MTI kérdésére elmondta: az összeírás 768 millió forintba kerül, amihez az unió egymillió euróval (mintegy 310 millió forinttal) járul hozzá.
További információ az Agrárium 2016 mezőgazdasági összeírásról a következő linken érhető el: http://www.ksh.hu/agrarcenzusok.
(Forrás: MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön